Politikai Elemzés rovat: mely a politika alakulásának elemzését tartalmazza belpolitikailag és külpolitikailag.

Külpolitika:

Vészjóslóan közeledik az Irán elleni Izraeli katonai offenziva

      A jelenlegi világ külpolitikában a második világháború lezárásával egy új világ nemzetközi rend alakult ki,azaz egy kétpólusú világrend. Miközben az európai nagyhatalmak a II.világháború lezárásával (1945) egy jövő világ békéjének megalapozását indították el, eközben 1950-es évektől kezdve egészen az 1991-es hidegháború végéig (Szovjetunió felbomlása), Európában egy úgynevezett új típusú nemzetközi politikai világrend alakult ki. Vagyis miközben az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hosszadalmas hidegháborús korszaka 1991-ben véget ért, a XXI.század kezdetén vagyis 2000-évétől a külpolitikában új harmadik globális politikai folyamat indult meg. Az anekdotás jellegű rövid történelmi múlt jól bizonyítja,hogy a világpolitika hatalom rendje továbbra is töretlen.

      Ugye az ember azt képzeli,hogy a Szovjetunió és az USA között kialakult hidegháború megszűnésével illetve a Szovjetbirodalom széthullásával (1990) világban béke rend alakult ki, pedig sajnos ez nem így van ,vagyis a tévedés nagy. Hiszen egy hatvanhét éves ciklus után a világ külpolitikában egy új nemzetközi politika fázis kezdetén vagyunk. Ezt úgy is nevezhetjük,hogy a múlt kétpólusú világ rendjét követően egy harmadik globális pólusú világhatalmi rendje kezdődött el. Az újabb gazdasági világválság,az Európai Unió pénz és gazdasági válsága,Oroszország jelenlegi jelentős felemelkedése, Ázsia politika hatalomra törekvése /lásd jelenlegi fegyverkezés/,az USA politika meggyengítése /külpolitika behatolás/ ,valamint a Közel-Kelet Iszlám radikális fundamentalista államok megerősödése. Mindezek az államok az új világpolitika hatalom meghatározói,melyek sokkal veszélyesebbek,mint maga az elmúlt kétpólusú világrendben szerepelt államok,köztük az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió.                         Egy angol politikai történész szerint az elkövetkező jövő nemzetközi politika válságait,Oroszország,Ázsia és az Iszlám radikális államai fogják kiváltani /harmadik pólusú világ/. A történész meglátásai abszolút egyértelműek,hiszen az okok egyszerűek: az újabb gazdasági világválság mely 2008-ban a pénzügyi válsággal indult ,mely a második negyed évében már gazdasági világválságot eredményezett. A következő évek során a válság meggyengíti az Amerikai Egyesült Államok gazdaságát,bár USA egyes államai átvészelik a válság nehézségeit,de így is a hadereje ennek ellenére jelentősen meggyengűl,függetlenül az újabb haderő fejlesztésétől. Az ok második szempontként Oroszország és Ázsia valamint a radikális iszlám államok szoros gazdasági,katonai működési szövetséget köt, mely folyamat már jelenleg is zajlik,vagyis Európában kialakul egy hármas tengely vonal. Ne feledjük ez a folyamat már elkezdődött, még ha az olvasónak hihetetlennek is tűnik,/lásd Oroszország,Kína, Iszlám Rdikális Államok /Közel-Kelet/ de már Japán is/ mindezek államok gazdasági és katonai együttműködése/ .

Mindezeket a történelem és az angol történész bevezető gondolatokat azért említettem,mert látható,hogy valójában egy harmadik globális pólusos világrend kezdeti fázisán vagyunk, mely az elmúlt hetek során a külpolitika eseményei is ezt igazolják. Március 4-én lezajlott oroszországi választások illetve az egyre valószínűbb Irán elleni katonai támadásának a megindítása.

       A rövid történelem ismeret után pedig térjünk rá egyik legveszélyesebb külpolitikai válságára a Közel-Kelet politika fejleményére. Ugyanis a válság egyik legveszélyesebb helyzetével állunk szemben,annak ellenére,hogy lezajlottak már a politikai válságok a Közel-Keleten. Ilyenek voltak az Irak-iráni háború,Kuvait olajmezőinek katonai megvédése /Öböl-háború 1990/, Irak elleni Amerikai Egyesült Államok katonai offenzívája /Bush katonai doktrina/,Izrael Szíria elleni nukleáris létesítmények elleni támadás,valamint az elmúlt másfélévben megtámadott Líbia politika helyzete. És talán még számos politikai eseményeket is sorolhatnám. Mindezek a Közel-Keleten lezajlott háborús válságaival a katonai konfliktusok a közel jövőben tovább folytatódnak. Vagyis a politika válság láncreakció nem fejeződött be. Ugyanis rövid időn belül újabb Közel-keleti katonai konfliktus szemtanúi lehetünk. Az elmúlt hetek hónapok során, számos sajtó oldalán olvashatunk, illetve hallhatjuk a médiák híradásaiban az Izrael tervezett katonai támadásáról, melyet Irán ellen készül indítani amit mind az Európai Unió,az USA és az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyaránt ellenez. Mivel az ENSZ BT csak is a konfliktus békés megoldását látja megoldásnak ,mellette érvel az Amerikai Egyesült Államok de jóval mérsékelt véleménnyel van az EU és az ENSZ BT véleményével szemben. Vagyis az iráni atomprogram kérdését csak is diplomácia útján kell megoldani . A vélemény alól kivételt jelent Franciaország,Németország és az Egyesült Királyság / Nagy-Brittania/ melyek mielőbbi Irán elleni katonai csapás lehetőségét tartják megoldásnak Izrael és a világ védelmében. Erről a közelmúltban nyiltakozott Nikola Sarközi. Közben Barak Obama március 16-án az Egyesült Királyságban /Londonban/ külpolitikai tárgyalásokat tarott Dawid Cameronnal ,mely a tárgyalás lényege,hogy az Amerikai Egyesült Államok támogatását fejezze ki egy Izrael Irán elleni katonai hadművelet elindítása mellett. Vagyis hogy az amerikai elnök rávegye a brit vezetőséget egy szükséges Irán elleni katonai hadműveletre. A március 16-i Cameron és Obama csúcs találkozója akár rendkívüli találkozójának is mondható. A politikai fejlemény ugyanis egy vészjóslóan közeledő Irán elleni katonai támadás előhírnöke. Függetlenül attól, hogy az internetes sajtó külpolitikai oldalai csak is a két elnök szoros együttműködését helyezik előtérbe. Valójában ez így van, de nem akkor az esetben ,amikor az Amerikai Egyesült Államokban már javában zajlanak az elnöki választási kampányok. Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok szoros együtt működése egyben már előjele a március végén tartandó közös amerikai és brit haditengerészeti gyakorlatnak is, melyet már a két politikus az év elején Januárban a közös hadgyakorlatokról megállapodást írt alá. Az ameikai katonai támogatás az után jött létre,hogy Izrael mind inkább híve az Irán megtámadásának. Miután Netanhaju elszánta magát a döntés mellett, illetve , hogy Izrael elszánta magát egy Irán elleni katonai hadműveletekre még akkor is, ha Izrael nem számíthat az USA katonai védelmére. Evvel együtt az izraeli kijelentés tovább fokozta Wasinghton döntését,mivel ha az Obama kormányzat Irán elleni izraeli katonai offenzíva elleni döntést hoz,avval megszegi az 1967-es Izraellel kötött szoros szövetséges együttműködés szabályait, illetve az USA elnéz egy Irán ellen támadás következtében be következett Izrael kudarcát. Ennek következtében az Európai államok az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájának meggyengülését negatív véleményeként értékelnék.                 Az Irán elleni katonai támadásáról szoló döntések mind egyre inkább az Amerikai Egyesült Államok és az ENSZ Biztonsági Tanácsában egyre fokozódik. Izrael ugyanis az elmúlt hetekben folyamatos hadgyakorlatokat hajt végre a Perzsa-Öbölben,mely megjelentek a manőverezésekben az izraeli romboló hordozó anyahajók is. A perzsa állam az elmúlt két-három hétben,sőt februárban az izraeli titkos szervezet Iránban folyamatos terrortámadásokat is hajtott végre iráni atom tudósai ellen, melyek halálos áldozatokat is követeltek. A támadások arra utalnak ,hogy gyakorlatilag megkezdődött egy Izrael terror támadása Irán ellen,melyet hamarosan komoly Izrael légi csapás fogja követni. Az Amerikai Egyesült Államok Izrael védelmére a következő hetek során fontos hetározott döntésére készül, melyben egyben Obama jelenlegi elnök fennmaradásának a tétje is. Vagyis ha Amerika támogatását fejezi ki Izrael mellett egy Irán elleni támadás esetén, Obama amerikai demokrata elnök bukását eredményezné,illetve Izrel Irán elleni háború nem támogatása egyben az USA külpolitikájának kudarcát is jelentené Izraellel szemben. Tehát a választás nagy mindenesetre ahhoz,hogy Izrael katonai offenzívát indíthasson Irán ellen,a Perzsa államnak szüksége lesz egy amerikai,de akár brit katonai támogatására. Mivel az újabb Közel-keleti háború nem a volt Irak háborús hasonlóságot fog mutatni. A Perzsa állam elleni katonai támadás sokkal kiterjedtebb,veszélyesebb és további politika folyamatainak a konfliktusait eredményezi. A háború kirobbanása valószínűleg március végén, április,június,de legkésőbb augusztus vége lehet. Bár a jelenlegi amerikai politika fejleményei azt mutatják, hogy az Irán elleni támadás lehetséges kimenetele az Amerikai Egyesült Államokban novemberben tartandó elnöki választások után lehetséges, azonban ennek esélye valószínűtlen,vagyis minimális. Mivel az Iránnal szemben megkezdődtek az Európai Unió becsatlakozásával a súlyos diplomáciai különböző embargók, melyet lényegében az izraeli katonai támadás lehetőségét nem befolyásolja,viszont kicsi valószínűséggel a támadást az amerikai novemberi választások késleltetik, de már mint emlitettem, ennek valószínűsége kicsi, a várható támadás időpontja 2013-januárra tolódhat ki. Ide vagy oda a határidő lehetséges időpontjai, ennek ellenére az újabb Közel-keleti háború elkerülhetetlen. Független attól is, hogy Amerikai Egyesült Államokban novemberben tartandó elnöki választásokat ki nyeri     meg.                                                                                                                     Az Irán elleni háború kimenetele egy újabb Közel-keleti háborús láncreakciót indít el. Vagyis a veszélyforrása nem maga az Irán és Izrael között kialakuló fegyveres konfliktus,hiszen mert már korábban Izrael az elmúlt évek során háborúzott mind Szíriával,Palesztinával /jelenleg is/ ,Irakkal,hanem maga az Irán iszlám köztársaság megtámadása. Mivel tudjuk,Szaud-Arábia után Irán a második iszlám köztársaság. A valós fegyveres katonai konfliktus veszély helyzete Irán esetében az, hogy többségben vannak az Iszlám radikális szélsőséges csoportok,de az elmúlt iráni választások után már a radikális csoportokat szervezeteknek is mondhatjuk, mivel egyre nagyobb szervezettségek is előfordulnak,melyek már szoros szövetséget kötöttek más radikális iszlám államaimmal illetve Oroszországgal. Többek között szerepel még Ázsia ezen belül Kína, Észak-Korea, Japán mely Irán az elmúlt öt-tíz évben Japánnal is kötött szövetséget haditechnikai célokból. Irán legjelentősebb szövetségese Oroszország. De a Perzsa államnak vannak belső szövetségesei is /lásd a jelenlegi szíriai politikai folyamatokat/ valamint az Irán politika irányában lassan haladó Irak is. Mindezek a nemzetközi megerősödő iráni politika folyamatok azt igazolják, hogy Irán külföldi katonai szövetséggel rendelkezik,annak ellenére,hogy  iszlám valamint katonai szakértők kizártnak tartják. Annak valószínűségét,hogy az újabb Közel-keleti háború kiterjedjen akár más Közel-keleti térségekre,illetve Európa déli államaira nos azt kell mondanom,hogy a háború kiszélesedése,vagyis annak,hogy Irán elleni izraeli katonai konfliktus más Perzsa államokra kiterjedjen nagyobb,mint annak ,hogy a konfliktus csak Irán és Izrael között zajlik.                               Az Irán elleni katonai offenzíva valószínűleg elhúzodó lesz,vagyis időtávlatokra nézve egy év de akár két év is lehet. Nem maga a katonai offenzíva lesz az elhúzódó,hanem az ezt követő hidegháborús állapotok. Amit a későbbiek során a konfliktus a két állam között illetve a Közel-Keleten a belső hidegháborús állapotokra lehet számítani. Főleg a különböző etnikai vallási csoportok között. Irán megtámadásával a Közel-Keleten a jövőben egy új instabil politikai folyamat kezdődik,melyet akár Európát is érintheti.

/2012.március/

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
elemző rovat a politika információ oldala - © 2008 - 2024 - tamelmemzo.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat